Az emberek 77 százaléka tart valamilyen élelmiszerfertőzéstől, szennyezéstől, környezeti kockázattól a Szent István Egyetem felmérése szerint. A táplálkozási szokásait csupán 43 százalék tartja kockázatosnak az egészségre. A közelmúlt botrányai felerősítették a félelmet az állampolgárokban, holott Magyarországon nem volt az ilyen botrányokhoz kapcsolható megbetegedés az elmúlt 20 évben – mondta Magyar Rádiónak Lehota József egyetemi tanár. A szakember elmondta: az hogy nőtt az emberek kockázatészlelése, tehát a kockázattal kapcsolatos magatartása, azért is van, mert egyre több információja lesz az élelmiszerekkel és egyéb tényezőkkel kapcsolatos kockázatokról és ezért a figyelme megnő. Ehhez adódnak speciális összetevőként az élelmiszerbotrányok, amelyek meghatározott időszakonként ezt hirtelenjében megnövelik. Ezek a kockázatfelnagyítások egy idő után aztán elmúltnak. Lehota József szerint az lenne az igazi megoldás, ha a társadalom különböző szereplői – a tudomány, a táplálkozás-genetika, az állami szabályozás és ellenőrzés, a vállalati rendszer, a fogyasztók, a fogyasztóvédelem, a civil szervezetek és a média –egy olyan egységes rendszert alkotnának, ahol valós információk lennének, amelyeket valós értékként tudnának kezelni és arra tudnának reagálni az emberek. Az ételed az életed címmel közvélemény-kutatás során a Szent István Egyetem szakemberei azt is megállapították, hogy a magyarokban még mindig számos tévhit él az egészséget veszélyeztető tényezőkről és alulinformáltak.